ott leszek
minden apró mozzanatban
és egyetlen
rezzenéssel
írom felül a
felülírhatatlant
újjáteremtem benned az életet
hogy végre lásd
a fák narancsszínű
sóhaját
Az eget véső falak,
lassan,
leomlanak.
...és a törmelékekben rejlő
emlék – képek
megtisztított
darabjai
új dimenziókat
nyitnak a
lét felé…
KÖSZÖNÖM A DÍJAT!!!
HEIDINEK...ÉN IS TOVÁBB ADOM 7 EMBERNEK...ÉS ÉN IS MEGPRÓBÁLOM BETARTANI A JÁTÉKSZABÁLYOKAT...KÖSZÖNÖM HEIDIA SZABÁLYOK:1. Meg kell köszönni a díjat, attól akitől kaptam.2. A logót ki kell tenni a blogba.3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam.4. Írnom kell magamról 7 dolgot.5. Tovább kell adnom 7 embernek.6. Be kell linkelnem őket.7. Megjegyzést kell hagyni náluk, hogy tudjanak a díjazásról.7 DOLOG MAGAMRÓL...HÚÚÚÚ HA ÍGY BELEGONDOLOK EZ NEM IS OLYAN KÖNNYŰ...DE AZÉRT MEGPRÓBÁLOM...:D:D1. A LEGFONTOSABBAK AZ ÉLETEMBEN A GYERMEKEIM ÉS A KEDVESEM:):)2. SZERETEK BLOGOT ÍRNI3. SZERETEM AZ APRÓ CSODÁKAT AZ ÉLETBEN4. SZERETEK NÉHA ELVONULNI A VILÁG ELŐL..CSAK ÉN ÉS A GONDOLATAIM...5. NAGYON ÉRZÉKENY VAGYOK..NÉHA TÚLSÁGOSAN IS...6. SZERETEM A KEDVESEM VERSEIT OLVASNI...7. VOLT IDŐ MIKOR ELVESZTETTEM A MOSOLYOMAT...DE MEGTALÁLTAM...:):)A SZÁMOMRA KEDVES 7 EMBER AKIKNEK TOVÁBB ADOM A DÍJAT:
1. ALOEVIKI
2. ERNEST
3. MÁLNA
4. MUALLIM
5.AROZIKA
6.NOÉMI
7. LILI
Majd egyszer szavak nélkül:
ha a pillantások zenélnek,
ha a kezek beszélnek,
ha a száj csók-tüzű öröme dalol,
ha ódává nemesülnek a simogatások,
testünk határa egymáshoz simul,
vágyunk ritmusa vérünkben dobol...
valahol, bárhol, egyszer,
szavak nélkül, valamikor...
KEDVESEM VERSEIT EZENTÚL ITT IS OLVASHATJÁTOK:POETLÉLEK GYÖNGYÖKNAPVILÁG ÍRÓKLUB
"Azt is tudom, hogy minden eddigi életemet azzal töltöttem,
hogy téged kerestelek.
Nem olyat, mint te vagy,
hanem téged, mert lelkeinknek találkoznia kellett."
Nickolas Spaks
"Gondolataim szanaszét kószáltak,
s leszaggattak minden reményvirágot,
mellyel útjukon találkoztak."Alexander Dumas
A csend titokban elmond mindent
Csak figyelned kell, s hinned, hogy megértheted
A csend mélyén hangok rejlenek
Csak hinned kell, hogy te is elérheted
A csend beszél, ha értő szív hallgatja
A mélységek legmélyét is meghallja
A csend hangjai az érintést nem tűrik
Ha látni akarod, azonnal eltűnik
Ott
hol
hajnali
harmatcseppek
csillogó csodájában
útra kelnek a
hegyek,
és végtelen dallamok
ölelik át a
Mindeneket,
mosolyognak a fák.
Ott
hol
málnaillatú szelek
suttognak az égre,
(áldásként a
messzeségre)
a szivárvánnyal összeérve...
ott,
állítsd meg az időt
egy pillanatra.
Annak a fájdalomnak, ami egy adott veszteség után jelentkezik, nagyon fontos a tiszta megélése.
Csernus Imre
Merj szembenézni a saját tükörképeddel! Ez az első lépés a talpra álláshoz. Harc, amit meg kell vívnod a menekülések helyett. Egy napon pedig nemcsak sajátodéba, de mások szemébe is büszkén nézel majd.
Csernus Imre
Másra támaszkodni mindig veszélyes. Igaz, sokszor ez a könnyebbnek látszó út. De a támaszték eldőlhet. Tudod mit? Támaszkodj magadra!
Csernus Imre
Álmos, esős nap, csepereg,
Napok óta hull,
Tisztára mossa az ég
Könnye a tájat, ázott
Verebek tollukat borzolják,
Kedvesemhez bújok meleg
Szobában, boldogok vagyunk.
/Viktor/
Az ég könnyei
Siratják a tegnapok
Poros lépteit
/Viktor/
Ne feledkezz meg a színes kövecskéről, amit az út elején a kezedbe nyomtam, és ami csak a tiéd. Tőlem kaptad, hogy mindig tudd, ki vagy. Azért adtam a követ, mert az nem romlik el soha. Bele van írva az üzenetem, varázshatalmad titkos jelmondata. Szorítsd, és őrizd a markodban! Akármi történik veled, a varázskő megment téged minden bajtól, veszedelemtől. Ha megérted, mi van beleírva.
Müller Péter
Ha szeretlek, meglátom benned azt, akit te is csak ritkán látsz. Ha szeretsz, olyan titkokat tudsz kihozni belőlem, melyekről én magam sem tudtam.
Müller Péter
A lelked nehéz, az életed is nehéz, de fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Lassan megrebbented őket, elkezded mozgatni, egyre gyorsabban, és merészebben mozgatni - és fölszállsz! És elhagyod a földet, mocsarat, és minden bánatot, gondot, nehézséget. És szállsz! Repülsz! Tiéd a kék ég. És a csillagos ég. A végtelenség... Nem köt semmi. Sem a saját lelked, sem egy vesztébe rohanó világ, sem egy beteg társadalom gondja. Szabad vagyok - ez öröm. És ami még csodálatosabb érzés: végre hazataláltál!
Müller Péter
...ha elmondhatnám,
hogy néha
nem akarok mást,
csak csendesen szeretni,
meztelen lelkedhez bújni
és a bennünk felsíró sebeket
szótlan, de borzongásig ölelni,
szívverésed mellemen érezni
és túlcsordulni gyönyört érintve
tenyeredben
Jó volna néha
csak úgy lenni
veled
lélegzet-visszafojtva
csendben
kinyújtom kezem feléd,
kinyújtod kezed felém,
s párhuzamosaink
a végtelen előtt találkoznak...
"Bolond az, aki a saját világában él. (...)
Én bolond akarok maradni
és úgy akarom élni az életem, ahogy megálmodom,
nem pedig úgy,
ahogy mások elvárják."
Paulo Coelho: Veronika meg akar halni (részlet)
Szerelmed
lelkem kenyere.
Eledel,
mely testemben megelevenedve
megszentel,
s egyre szebb leszek,
mert bennem lehetsz,
s Benned lehetek.
Veled álmodom, Veled ébredem,
Az élet egy Veled, életed egy velem,
Fogom két kezed, fogod két kezem,
Az öröklét csak Veled szép,
Akarom, örökké így legyen,
Veled álmodom, Veled ébredem.
/Viktor/
Az élet viharaival szemben olyan légy, mint a madár, amely ha a fát kivágják alóla, nem a mélybe zuhan, hanem a magasba száll...
Eötvös József
"Az ember könnyen megjegyzi, ki bántotta meg. Sokkal nehezebb -és sokkal szeretettelibb- azt felidézni, mit tanult abból, hogy túlélte ezt a bántást és hogy továbblépett."
(Stephanie Dowrick)
"Ó, a vigasz - a kimondhatatlan vigasz, melyet a másik ember által
nyújtott biztonság ad -, amikor nem kell mérlegelnünk szavainkat,
gondolatainkat, kiönthetjük szívünket, a pelyvát és a magot egyaránt;
tudván, hogy a hűséges kéz szétválogatja őket, megtartja azt,
ami fontos, s a többit a jóság leheletével elfújja."
(Dinah Maria Mulock Craik)
“Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! Ha írsz, csak a lelkiismeretnek tartozol számadással, senki másnak. Mindegy, mit várnak tőled, mindegy az is, mivel büntetnek, ha nem azt adod nekik, amit remélnek tőled, vagy amit hallani szeretnek! ...A börtön és a szégyen, a pellengér és a meghurcoltatás, a hamis vád és a nyelvelő megalázás, a szegénység és a nyomorúság, mindez nem érint igazán. Csak lelkiismereted tud büntetni, csak ez a titkos hang mondhatja: „Vétkeztél.” Vagy: „Jól van.” A többi köd, füst, semmiség.”
Márai Sándor
"Tengernyi ember vehet körül, mégis magányos vagyok!
Akkor rád gondolok!"
(Los Angeles-i tündérmesék)
A horizonton felhők úsznak,
fénysugarak táncolnak
a fák zöld lombjai között.
Felettünk az ég kék mosolya,
bíborfényű alkonyat köszönt.
Az esthomály ringat karjaiban,
lelkemet ölelő dallamokban.
Szemedben csillagok arany sugara kél,
pilláid mögött az álmok varázsos árnya ég.
Lélek-varázs!
Szomorúfűz
Ma alkonyatkor olyan szép volt
a hegyhajlatok árnyékellenes oldalán a fény,
hogy megremegett a szívem egy pillanatra.
Vannak napok, mikor az ég
Beborul, rám szakad az éj,
Csak a szív dalol némán,
S örvend minden, mi él.
Ablakom alatt zeng az élet,
S reggel új nappal ébred,
Hajnalban rám nézett egy lélekmadár,
Szívem repes, illattal zeng a nyár.
/Viktor/
Új életem kezdetén
Hamvaiba porladt az Én.
Kísértetváros álmos utcáin
Csak az Ember él.
Szemébe néztem apámnak
Ki volt…
Élő tekintetem tükrözte holt.
Jajszavuk messze már,
Szemükben sivár gyász, halál,
Kedvesem Haza vár,
Vele vagyok Egy, ki él,
Tőle fakad az élet,
S élete lettem én.
/Viktor/
Honvágyam gyötör,
Szürke ég alatt,
Vár vissza otthonom,
Kedvesem, baranyai tájon
Lelkem végre hazatért,
Vár boldog gyermekhad.
/Viktor/
A honfoglalás
Teljessé lett, ettem e
Táj gombáiból
/Viktor/
Tavaszi gombák
Mosolyognak az erdőn
Vacsorám lettek
/Viktor/
Otthonommá lett e táj
Ide tartozom,
Itt élek s itt lépek
Majdan szivárványhídra.
/Viktor/
Harangszó zeng-bong
Boldogságunk hirdeti
Nászunk közeleg
/Viktor/
Pillanatnyi csend
Szívdobbanásunk között
Jelenünk egy lett
/Viktor/
Túláradó érzéseim folyama
Árad, sodor, Hozzád repít,
Rólad szólnak a fények,
Lágy szellőben kezed érint.
/Viktor/
Rigók éneke
Andalító délután
Rólad álmodom
/Viktor/
Megérkeztem ide, annyi út után,
Mögöttem maradt a semmi,
Híd, gyökér, emlék, messze már,
Nincs többé dilemma, maradni,
Menni, s a szellem, mi bennem él,
Egyszer majd itt pihen, délen,
A Drávában elsimul, aludni tér,
Lábnyomom mossa ár, emlékem
Szétfújja szerte szél, hallgat a mély.
/Viktor/