2010. október 30., szombat

Melletted ér az estve


Őszi este bársonyán,

A sápadt nap fénye

Süt le rám, kései

Madárdal simogat.

Selymes szavaid, Kedvesem,

Szívemben landolnak,

Gyógyítják mély sebeim,

Küzdelmes létem estjén.

Melletted ér az estve,

Kezed fogva, közös életünk

Felfelé lebeg, melletted,

Veled vagyok, az Egy.

/Viktor/


2010. október 26., kedd

Ma megint a csendet mormolom.....


"Ma megint a csendet mormolom
mely néha visszalüktet a semmiből,
a semmin át,és mégis szíven üthet.
Kimondhatnám a hallgatást,
csak magamból kéne adnom,
...Mert a széttört csendet szavakból
kell újra összeraknom..."
Kormányos Sándor

elfáradtam.....


elfáradtam
nagykabátban
ül a lelkem
tenyeremben
szeme félig
hunyva égig
ér az inge ujja
két nagy szeme
drága smaragd
ragyog mégis
szürke marad

Jónás Tamás

Az árnyékok.....


Az árnyékok kinyúlanak,
a csillagok kigyúlanak,
föllobognak a lángok
s megbonthatatlan rend szerint,
mint űrben égitest, kering
a lelkemben hiányod.
/József Attila: Az árnyékok... (´37)/


Fodor Ákos: Sose bánd

a hang... a hangot a csend szüli meg
és észre talán csak úgy veszed,
ha már vele száll, vele zeng
szíved...

a fényt a szem fura mágusaként
úgy zárja keretbe a vaksötét,
hogy élesen álljon a kép
eléd!

sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés, amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!

míg hazaérsz,
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a fény elenyész,
sosem árt, ami ér, sem a rossz
sem a jó
sose kész...

a csend... a csendet a hang szüli meg
és észre talán csak úgy veszed,
ha hozzásimulsz,
s vele tart szíved

sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés,amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!

míg hazaérsz,
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a fény elenyész,
sosem árt, ami ér, sem a rossz
sem a jó
sose kész

sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés,
amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!



2010. október 22., péntek

.....gondolat.....


"Minden, ami gyönyörű és igaz, meglepetésként érkezik. Éppen ezért
őrizd meg a meglepődés képességét. Ez az élet egyik legnagyszerűbb
áldása."
Osho

A csoda legtöbbször egészen csendes.....


"A csoda legtöbbször egészen csendes.
Látsz valamit: egy ember arckifejezését, egy tárgy elhelyezését, s egyszerre feltárul előtted e tárgy igazi értelme és viszonya a világhoz, egy ember hangját hallod, s a közömbös szavakon túl megérted ez ember titkát, a csoda mindig ennyi
...csak."
Márai Sándor

Lámpás vagyok


Porlepte szobámban fekve, merengve

Várom egy jobb kor eljövét,

Százados őrült álmomból ébredve

Támad néhány kósza borult elme

Sötét árnya, hasztalan.

A fény gyermeke vagyok s bár elesve

Tűnök ellenségim lába előtt, szét

Szóródva nem leledzem a létbe,

Lámpás vagyok a lét kezébe,

Sorsom kezemben: hatalom.

/Viktor/


Megfáradt őszi


Megfáradt őszi

Csontokon, dér lepte, hűs

Avartakaró

/Viktor/

2010. október 18., hétfő

...Teljességre vágyom


"Nem akarok egyedül aludni, egyedül lélegezni, egyedül alkotni, egyedül létezni, egyedül érezni. Aki kell, az az erejével és a gyengeségeivel együtt kell. A lélegzetvételével akarok összeolvadni. Az
örökkévalóságig. Hogy többé ne engedjen el. Ez a nyugalom érzése.
...Teljességre vágyom."
Tisza Kata

Didergő ágak


Didergő ágak
Elégni szeretnének
A rőzselángban.
Balázs László

Valamit keresetem......


Valamit keresetem, valami örökké hiányzott...
Mi? Az, hogy a magam világában, a saját levegőm lélegezzem.
Ez hiányzott…
Márai Sándor

Felégettem magam mögött minden hidat.....




"Felégettem magam mögött minden hidat és örülök,
hogy a hidak felégtek.
Hosszú az utam, tanulok, egyre többet s többet tudok
és kevesebbet értek."
Faludy György


Vízcseppek vagyunk.....


"Vízcseppek vagyunk, jelentéktelen szürke kis parányok mind, mindannyian. Néha fent vagyunk, néha lesüllyedünk. Tenger az élet. Mindannyian keresünk mindig, keresünk egy másik vízcseppet a nagy, szörnyű óceánban. Néha megtaláljuk. Összesimulunk egy pillanatra, aztán jön egy hullám és felkap, vagy leránt a mélybe, és mi keresünk, keresünk újra tovább."
Wass Albert

2010. október 11., hétfő

.....gondolat.....


Egyszer egy okos ember azt mondta nekem, hogy fordítsak hátat a Napnak, és nézzem meg, mit látok magam előtt. Az árnyékom volt az. Azt mondta, hogy ez nem csak egy egyszerű árnyék, hanem a lelkem megjelenése a mi világunkban. A Nap sugarai olyan erősen sütnek, hogy képesek arra is, hogy szemmel láthatóvá tegyék számunkra a saját és mások lelkét. De egyvalami nagyon fontos, és ezt jól jegyezd meg - mondta. Mint láthatod, nem csak neked van árnyékod, nem csak az embereknek van lelke, hanem mindennek, ami körülvesz minket. A fáknak, az állatoknak, de még a tárgyaknak is. Ha úgy éled életed, hogy ezt az alapvető igazságot soha nem felejted el, akkor tartalmas és szép életed lesz, és olyan dolgokat fogsz megismerni, amire a legtöbb ember sohasem lesz képes.”

/Tihanyi Márk/



2010. október 7., csütörtök

Sikítani akarok.....


Sikítani akarok, de túl régóta hallgatok ahhoz, hogy emlékezzek rá, hogyan kell.

/Jodi Lynn Picoult/


A város moraja




A város moraja,messze lent,

Lassan pihenni vágyik,

Ami mára megmaradt,

Holnap újra itt ragad,

Köd lepte álmaimból

Könnyeim oltják szomjamat.

/Viktor/


Őszi éjjelen


Őszi éjjelen

Szellemek közt látomás

Táncoló Buddha

/Viktor/


Őszi est árnyai


Őszi est árnyai buknak le

A távoli horizont színes

Fényei alatt,

Nem hallik más, csak kutyák

Bús ugatása.

/Viktor/




Világra jöttem


Világra jöttem

Deres léptű reggelén

Néma csend honolt

/Viktor/


.....gondolat.....


"Adj szót fájdalmadnak, a bánat, amely nem beszél, addig szorítja a megterhelt szívet, amíg az megszakad."
( William Shakespeare )

2010. október 6., szerda

Szabolcsi Erzsébet - Este


Valami bíbort szórt az este
a lassan úszó fellegekre.
Valami kósza szellõ lebben
ebben a párás õszi estben.

Valami furcsa fájó dallam
suhan fölöttem lágyan, halkan.
Valami bánat sír az égen,
s lehull a nap a vérzõ éjben