A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Müller Péter. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Müller Péter. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 17., hétfő

.....gondolat......



A benső szándék mindig megelőzi a külső tettet, s ezért kivétel nélkül minden ember történelmének nemcsak áldozata, de felelőse is!
Müller Péter

2011. március 31., csütörtök

.....gondolat.....

 


Egy biztos: ez a Szeretet mely nem múlik el soha. Mert túl van téren és időn. Mindegy hol vagy és mikor látlak. Ha életemben csak egyszer, akkor is szeretlek. Nem kell veled élnem, nem kell naponta látni, érinteni, ölelni, simogatni téged. Elég, ha megpillantlak a vonatablakban. Vagy még annyi se kell. Csak tudni, hogy vagy.
Müller Péter

2011. február 8., kedd

Müller Péter

Minden nap elveszett, amelyben legalább egyszer nem táncoltál
és minden gondolat hamis, amelyben legalább egyszer nem nevettél.
Müller Péter

2010. december 18., szombat

A félelemmel szembesülni kell.....

 


Ha egy sötét erdőtől félsz, bele kell menni a sötét erdőbe. A félelemmel szembesülni kell. Ez tényleg használ valamit. Mert, mint mondják, az ember a saját képzeteitől fél.
Müller Péter

2010. szeptember 10., péntek

Hogy mennyire szeret valaki....


Hogy mennyire szeret valaki, azt onnan tudod egész pontosan bemérni, hogy mennyire tudja a hibáidat megbocsátani! S ha nem képes erre -bármilyen fájdalmas is-, tudd,hogy az elsősorban az Ő tragédiája!
Mert a nem-szeretésnél sivárabb, szegényebb és sötétebb állapot nincs!
Mások lelkébe belebújni azt jelenti, hogy az ember a bal szemével tisztán látja a másik hibáját, a jobb szemével megbocsájtja őket-és a szívének középpontjával szereti!
Müller Péter

2010. augusztus 27., péntek

Ha szeretsz, megszűnik az idő....


"Ha szeretsz, megszűnik az idő. Minden igaz ölelés örökké akar tartani, s akit szeretek, nem tudom elereszteni, mert akkor újra kizuhanok a paradicsomból, és megint üres lesz az életem."

Müller Péter


2010. július 20., kedd

...gondolat....


“Sokan vannak, akik elintézetlen benső viszonyaikat kívül akarják rendezni. Abban a tévedésben vannak, hogy a másokhoz való jóság pótolhatja az önmagunkhoz való jóságot. Sok örömtelen lélek gondolja azt, hogy a szeretet csupán az emberekhez fűződő kapcsolatait jelenti,... ezért önmagához nem jó. Önmagát lebecsüli, ostorozza, örökösen bűntudatos, s csak a túllihegett külső pótcselekvések néhány pillanatában éli meg, hogy ő nem is rossz ember.
A másikkal “jót tenni” csak akkor lehet, ha észre sem vesszük. A valódi “jótett” nem is lehet más, mint hogy a másik embert önmagához visszavezetjük saját erejére, sorsmegoldó hatalmára ráébresztjük – végső soron, hogy megtanítjuk önmagát szeretni. Márpedig ha ezt magunkkal nem tudtuk megtenni, másokkal sem fog sikerülni.”
(Müller Péter: Szeretetkönyv)


2010. május 18., kedd

A varázskő.....


Ne feledkezz meg a színes kövecskéről, amit az út elején a kezedbe nyomtam, és ami csak a tiéd. Tőlem kaptad, hogy mindig tudd, ki vagy. Azért adtam a követ, mert az nem romlik el soha. Bele van írva az üzenetem, varázshatalmad titkos jelmondata. Szorítsd, és őrizd a markodban! Akármi történik veled, a varázskő megment téged minden bajtól, veszedelemtől. Ha megérted, mi van beleírva.
Müller Péter

Ha szeretlek......


Ha szeretlek, meglátom benned azt, akit te is csak ritkán látsz. Ha szeretsz, olyan titkokat tudsz kihozni belőlem, melyekről én magam sem tudtam.
Müller Péter

A lelked nehéz......


A lelked nehéz, az életed is nehéz, de fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Lassan megrebbented őket, elkezded mozgatni, egyre gyorsabban, és merészebben mozgatni - és fölszállsz! És elhagyod a földet, mocsarat, és minden bánatot, gondot, nehézséget. És szállsz! Repülsz! Tiéd a kék ég. És a csillagos ég. A végtelenség... Nem köt semmi. Sem a saját lelked, sem egy vesztébe rohanó világ, sem egy beteg társadalom gondja. Szabad vagyok - ez öröm. És ami még csodálatosabb érzés: végre hazataláltál!
Müller Péter

2010. március 9., kedd

...gondolat....


Azt mondod, látod, és azt mondod érted,
De azt, hogy miért van, mégis újra kérded.
Kerestél, kutattál, s feltártál sok csodát,
De nem találtál többet, mint lábnyomaid porát.
Mert a szemeddel mindig a távolt kutattad
És a célokat mindig másoknak mutattad.
Nem vetted észre, hogy a végtelen csodája,
Benned van elrejtve, s nem a nagyvilágba.
Nem. Nincs az útnak vége, csak a tükrön át kell lépni,
Meg kell tanulnod most önmagadba nézni.
Te, magad változz, hogy a titkok örök fénye
Felragyogjon benned és felébredjél végre.
Légy a csend mestere, bírd tudatod szóra
És a legmerészebb álmok válnak majd valóra.
(Müller Péter)

2010. március 1., hétfő

Az igazi NŐ....


Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied. Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van.

Müller Péter

2010. február 23., kedd

A legnehezebb mutatvány


Sokszor mondjuk is "gödörben vagyok". Ez a holtpont. A mélypont. Amikor meghal a remény. Nincs tovább ! Ha itt, a nincsben, az ürességben, a "padlón" nem veszíted el magad, egy új életre támadhatsz föl. Ha átlendültél a semmin, a sötéten, a "mindennek végén": felragyog a napod! A holtpont után ugyanis az ember föltámad. És új életet kezd. Elmúlik a fáradtsága, a halálos kimerültsége, és újult erővel megy tovább. Ez a gödör lélektana. De bele is lehet veszni. Ott is lehet maradni. Föl is lehet adni, végleg. Rajtad múlik. A holtponton való átlendülés a legnehezebb mutatvány.
Müller Péter

2010. február 22., hétfő

Aki a szívével lát.


"Aki a szívével lát...az több száz év múlva is, új sorsban és új testi formában is felismeri azt, akit egyszer már meglátott a szívével. Ismerős lesz számára."

"Amikor egymást szerető emberek egy új életben találkoznak, akár évszázadok múlva is az első benyomás,amit éreznek és gondolnak, hogy én ismerem őt!"

/Müller Péter/

2010. február 19., péntek

Ő az! Ismerem!


"Akik szeretik egymást, azoknak nem lehetnek titkaik, mert látják egymást nemcsak ma, holnap és holnapután, de ezer inkarnáció múlva is látják, és tévedhetetlenül fölismerik egymást. Bármilyen jelmez, maszk mögött is: ő az! Ismerem!"

Müller Péter

2009. november 2., hétfő


"Ha a közeledben van, akit szeretsz, mintha melegebb lenne a levegő.
A tárgyak mosolyogni kezdenek, a szoba ismerősebb lesz,
mintha az illat is megváltozna körülötted, ha a közeledben van,
aki számodra kedves. Ez az összetéveszthetetlen jelenlét-érzet,
amikor az idegenség hirtelen ismerőssé válik, amikor meghitté
varázsolódik a környezeted - a szeretet biztos jele.
Nem kell mindig testi közellét.
Minél valódibb egy szeretet, annál távolabbra hat térben és időben is.
Ha rád gondolok és szeretlek, megjelenhet lelkedben az üzenet.
A város másik pontján is.
Néha a Föld másik pontján is. "
Müller Péter

"Honnan ismerjük fel egymást?
Onnan, hogy a lélek hangjaira érzékenyek vagyunk.
Onnan, hogy a csodát nem engedjük elvenni magunktól.
Onnan, hogy messzire nézünk,
jóval a földi élet és a halál határain túlra.
Onnan, hogy nem engedjük megfosztani magunkat attól a bizonyosságtól,
hogy halhatatlanok vagyonk.
Onnan, hogy hiszünk a hitben.
Onnan, hogy sejtjük, ahová elindultunk, ott várnak.
Onnan, hogy belül keresünk, magunkban is, másokban is.
Onnan, hogy bár magányosak vagyunk, nem vagyunk egyedül.
Onnan, hogy életünknek, még ha nehéz is, értelmét látjuk.
...Fogjuk meg egymás kezét.
De ha nem sikerül-mert ma ez is nehéz- legalább
tudjunk egymásról a sötétben."

Müller Péter















"... Azt üzenem élj a világ ellen és légy bolond! Derűs, bátor bolond, mert mi élünk a valóságban... És próbáld meg a lényedet, ebben a sötét világban, szabaddá, fényessé és sugárzóvá tenni. Magától nem lesz az. Senkié. Azzá leszel, akivé teszed magad. S ha kihűlt körülötted a világ ,és jéggé fagyott az élet, fűts be önmagadban... és áraszd a meleget! Meglátod mennyien jövünk majd köréd. Mert mindannyian fázunk. És félünk. És oda gyűlünk, ahol meleg van még...."

Müller Péter

2009. október 20., kedd


"Szemünkkel s persze "lelki szemeinkkel" nemcsak nézünk, hanem varázsolunk, átformálunk, teremtünk is. Erről nem tudunk. Mi csak a visszavert fényeket érzékeljük, de hogy mi is fényadók vagyunk, arról egyszerűen nem veszünk tudomást."

/Müller Péter/

2009. augusztus 22., szombat


„Gyűjts erőt, dolgozd fel a múltad emlékeit, és jól figyelj, mert ahol eltörtél, ott leszel erős, ahol vesztettél, ott leszel legyőzhetetlen. Az Igaz Ember nem menekül a múltjától, bármilyen sötét volt is, mert kudarcaiból lesz hatóanyag, vereségeiből diadal - tragédiái érlelik naggyá.”
/ Müller Péter /