2010. december 30., csütörtök

Befelé tekintek.....

 Befelé tekintek.
Napfénnyel kísért hószállingózás.
Olvadnak a félelmek. Remegve táncolnak az emlékek, beleszédülve a mulandóságba.
A szív ragyog. Szeretettől fényes.
A Világszerelem feszül a szélben, robbanni készül: mint a sokáig elfojtott, mélyről jövő kacagás.
...Ölelnék.
Kifelé.
A Mindenséget.
Cs. Szabó Virág

.....összeér a fényünk.....

 Gyönyörködöm a Csöndben, amely átitatja a lényedet.
Nincs gondolat.
A szó és a tettek vágya is elpárolgott, felszárította a Napfény.
Megnyugtat a hallgatás, amely erőlködés nélküli.
Két szív között épül a híd, összeér a fényünk.
...Már nem sejteni, hol a kezdetünk, és hol a végünk.
Együtt lángolunk - vágyak és remények nélkül - a Létezés Aranyló Molóján...
...
Cs. Szabó Virág

Nevelned kell magad a boldogságra....

 
 Nevelned kell magad a boldogságra. Az önkéntes száműzetés ellenében. Hogy fogékony legyél rá. Hogy megéld az apró dolgokban is. Hogy ne csak mélységekbe süllyedj, hanem magasságokig is emelkedhess.
Tisza Kata

2010. december 27., hétfő

Komáromi János:Csodák


csodák...
talán voltak valaha

utak...
talán vittek valahova

szívek...
talán dobbantak valakiért

könnyek...
talán hulltak valamiért

sikoly...
talán hallotta valaki

öröm...
talán maradt még valami

Dhammapada idézetek



Fel nem fogott szavak közül
hiába hall meg ezret is,
ezer haszontalan szónál
több egy, ha az lecsendesít.

Fel nem fogott versek közül
hiába hall meg ezret is,
ezer haszontalan versnél
több egy, ha az lecsendesít.

Simonyi Imre: Csak kiálts


Csak kiálts – úgyse hallja senki.
Csak hallgass – felfigyelnek hogy miről?
Ám mivel úgyse értnek semmit semmiből:
ezért kiálts hát csak nyugodtan
ezért hallgass hát nyugtalanítón.

Jégvirágillat.....

  Jégvirágillat.
Lágy vonalú ábrándok
fagyott páncélban.
Szabolcsi Zsóka

2010. december 23., csütörtök

József Attila: Karácsony



Legalább húsz fok hideg van,
szelek és emberek énekelnek,
a lombok meghaltak, de született egy ember,
meleg magvető hitünkről
komolyan gondolkodnak a földek,
az uccák biztos szerelemmel
siető szíveket vezetnek,
csak a szomorú szeretet latolgatja,
hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot,
fa nélkül is befűl az emberektől
de hová teszik majd a muskátlikat?
Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég
s az újszülött rügyező ágakkal
lángot rak a fázó homlokok mögé.

Pilinszky János: Hitünk titkai

 
 
-részlet-
Ádvent: a várakozás megszentelése.
Rokona annak a gyönyörű gondolatnak,
hogy „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”.

Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra – ami biztosan megjött.
Télen: az első hóesésre.
És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb.
Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni – beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk.
És nincs gyengébb és „jogosabb” birtoklás se, mint szeretnünk azt, akit szeretünk és aki szeret minket.
Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi „meglepetés”, lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk.

Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és
minden egyéb várakozás véges és kérdéses.
Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet,
és ádvent a várakozás megszentelése.

Az a gyerek, aki az első hóesésre vár – jól várakozik,
s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel.
Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van.
Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad,
és mentes a birtoklás minden görcsétől,
kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik,
az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb:
a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.

......s engedtem a bennem lakozó léleknek



...s engedtem a bennem lakozó léleknek, amely jelt adott magáról, és mind hangosabban kezdett dorombolni. 
(Dallos Sándor)

Szívünk útján....

 
 
Amikor a szív kitárul, megszűnnek a kérdések. 
Az elvárások tovaballagnak, a remények szertefoszlanak - helyükre beköltözik az aranyfényű megnyugvás. 
Áldás a lét, ha e lótusz Benned virágba borul. 
Cs. Szabó Virág

Engedd meg...

Ne félj a sötétségtől, amely hangulatvilágodban születik. Épp olyan mulandó, mint az anyag kísértései - tanításképpen szolgálnak csupán. Amint a leckét megtanultad, tovaillannak, mintha soha nem is léteztek volna.
Engedd meg magadnak, hogy tévedj néha, mert e félrecsuklások nélkül nincs, nem lehet ráébredés az igazságra. 
Engedd meg magadnak, hogy emberi arcodra időnként fény vetülhessen, leleplezve ezzel földi teendőidet, melyek befogadása által égi lényed felé közeledhetsz. 
Engedd meg magadnak, hogy az Élet átáramolhasson rajtad... Jutalmad érte a tapasztalat lesz, amely a bölcsesség stabil, rendíthetetlen alapköve. 
Engedd meg...
Cs. Szabó Virág 

2010. december 18., szombat

Szabolcsi Zsóka Éj...

 
 
álommá lebeg
a hang, a fény, s virágot
terem a lélek...

.....gondolat.....



Ha azt akarod, hogy keveset hazudjanak neked, akkor keveset kérdezz és ritkán fenyegess.
Popper Péter

A félelemmel szembesülni kell.....

 


Ha egy sötét erdőtől félsz, bele kell menni a sötét erdőbe. A félelemmel szembesülni kell. Ez tényleg használ valamit. Mert, mint mondják, az ember a saját képzeteitől fél.
Müller Péter

.....gondolat....


A bölcsességet nem úgy kapjuk,
magunknak kell azt felfedezni, oly út után,
amelyet senki se tehet meg helyettünk.
/Proust/

2010. december 11., szombat

.....amerre a szíved húz.....

„És majd amikor sok út nyílik meg előtted, és nem tudod, melyiket válaszd, soha ne találomra dönts. Ülj le és várj. Lélegezz mélyeket, olyan önbizalommal, mint az első nap, amikor világra jöttél. Ne hagyd, hogy bármi eltérítsen, elvonja a figyelmed, várj és csak várj. Ülj mozdulatlanul, csendben és hallgasd a szíved. Amikor aztán megszólal, kelj fel és menj arra, amerre a szíved húz.”

Boda Magdolna : (azért még)

Máról holnapra
lótuszvirág szirmai között
ringatózva.
Álom lebegtet
és a reggel frissítő zápora
ver testemre
durva ébredést.
Azért még visszaintek
a Holdnak.

2010. december 4., szombat

Boldogság....


"Aki nem képes minden múltat feledve a pillanat küszöbére telepedni, aki nem tud egy ponton - mint a győzelem istennője - szédülés és félelem nélkül megállni, az sosem fogja megtudni, mi a boldogság."
Nietzsche


Hóesés


Szél és hóesés,
keringőt járnak együtt

a hulló pelyhek

(Ganryu)

Egyedül-Veled


Őszi estéken
hármasban ülünk együtt:

a csend, Te, és én.

(Ganryu)

Szélcsend


Ülök a parton,
kusza gondolataim

mint a víztükör


nagy karikái,

kavarognak fejemben.
Szélcsend kéne már.
(Ganryu)

....gondolat....


"Hiszek abban, hogy bizonyos emberek nem véletlenül lépnek be az életünkbe."

.....gondolat.....


"Ne higgy annak, aki azt mondja, nem vagy rá képes!
Ha van egy álmod, ne mondj le róla!
Ha valaki nem tud valamit, azt szeretné, ha te sem tudnád.
Ha akarsz valamit, tegyél érte!"

/ A boldogság nyomában - The Pursuit of Happyness /


2010. december 1., szerda

Dhammapada idézetek


A szív irányítja a dharmákat, felettük áll, azok
belőle származnak. A gonosz szívvel cselekvő,
gonoszan beszélő embert úgy követi a szenvedés,
mint kocsi elé fogott ökröt a kerék.


A szív irányítja a dharmákat, felettük áll, azok
belőle származnak. A tiszta szívvel cselekvő,
tiszta szívvel beszélő ember nyomában boldogság jár,
mely éppúgy elválaszthatatlan tőle, mint az árnyék.