"Ó, az a nyugalom, az a kimondhatatlan nyugalom, hogy biztonságban érezzük magunkat a másik társaságában, hogy nem kell mérlegelnünk a gondolatokat, sem a szavakat, de kiönthetjük őket úgy, ahogy vannak, együtt a pelyvát és a magot, jól tudva, hogy megbízható kéz válogatja szét őket, megtartva, ami értékes, s gyengéd leheletével szétfújja a többit."

(George Eliot)

Weöres Sándor: A Társ

Keverd a szíved napsugár közé,
készíts belőle lángvirágot,
s aki a földön mellén viseli,
és hevét kibírja,
ő a párod.

"Ha a közeledben van, akit szeretsz, mintha melegebb lenne a levegő.
A tárgyak mosolyogni kezdenek, a szoba ismerősebb lesz,
mintha az illat is megváltozna körülötted, ha a közeledben van,
aki számodra kedves. Ez az összetéveszthetetlen jelenlét-érzet,
amikor az idegenség hirtelen ismerőssé válik, amikor meghitté
varázsolódik a környezeted - a szeretet biztos jele.
Nem kell mindig testi közellét.
Minél valódibb egy szeretet, annál távolabbra hat térben és időben is.
Ha rád gondolok és szeretlek, megjelenhet lelkedben az üzenet.
A város másik pontján is.
Néha a Föld másik pontján is. "
Müller Péter

"Honnan ismerjük fel egymást?
Onnan, hogy a lélek hangjaira érzékenyek vagyunk.
Onnan, hogy a csodát nem engedjük elvenni magunktól.
Onnan, hogy messzire nézünk,
jóval a földi élet és a halál határain túlra.
Onnan, hogy nem engedjük megfosztani magunkat attól a bizonyosságtól,
hogy halhatatlanok vagyonk.
Onnan, hogy hiszünk a hitben.
Onnan, hogy sejtjük, ahová elindultunk, ott várnak.
Onnan, hogy belül keresünk, magunkban is, másokban is.
Onnan, hogy bár magányosak vagyunk, nem vagyunk egyedül.
Onnan, hogy életünknek, még ha nehéz is, értelmét látjuk.
...Fogjuk meg egymás kezét.
De ha nem sikerül-mert ma ez is nehéz- legalább
tudjunk egymásról a sötétben."

Müller Péter

Történt egyszer, hogy egy indián sétált egy nagy amerikai városban a nem indián barátjával. A New York-i Times Square környékén jártak. Éppen csúcsidő volt, tehát sokan nyüzsögtek az utcákon. Az autósok nyomták a dudákat, a taxisok csikorogva fordultak be az utcasarkokon, a város zaja szinte süketítő volt.

Egyszer csak megszólalt az indián: "Hallok egy tücsköt.'' ,,Az nem lehet" - mondta a barátja. "Ekkora zajban hogy lehetne meghallani egy tücsköt?!" "Biztos vagyok benne, hallottam egy tücsköt!" "Ez őrültség!" - mondta a barátja. Az indián viszont egy kis ideig türelmesen figyelt, majd elindult az utca másik oldalára, ahol néhány bokor nőtt. Az ágak között megtalálta a tücsköt.
A barátja álla leesett. "Ez lehetetlen! Neked természetfölötti hallásod van." "Nem" - válaszolt a bennszülött -, "az én fülem semmiben sem különbözik a tiédtől.
A dolog csak azon múlik, hogy mire figyelsz jobban." "Ez lehetetlen, én soha nem hallanék meg egy tücsköt ekkora zajban!"

"Nem, az egész csak azon múlik, hogy mi a legfontosabb neked. Figyelj! Bemutatom." - Az indián kivett a zsebéből néhány érmét, majd a földre ejtette őket. Harmincméteres körzetben mindenki megfordult, hogy vajon az érme, ami leesett, nem az övék-e. "Látod már, mire gondoltam? Az egész csak azon múlik, hogy mi az, ami fontos számodra."

"... Azt üzenem élj a világ ellen és légy bolond! Derűs, bátor bolond, mert mi élünk a valóságban... És próbáld meg a lényedet, ebben a sötét világban, szabaddá, fényessé és sugárzóvá tenni. Magától nem lesz az. Senkié. Azzá leszel, akivé teszed magad. S ha kihűlt körülötted a világ ,és jéggé fagyott az élet, fűts be önmagadban... és áraszd a meleget! Meglátod mennyien jövünk majd köréd. Mert mindannyian fázunk. És félünk. És oda gyűlünk, ahol meleg van még...."

Müller Péter

Ne másokat figyelj, hanem önmagadat.

És hagyd, hogy ami belül van, felszínre bukkanjon, bármilyen kockázattal is jár.

Nincs nagyobb kockázat az elfojtásnál

Osho

A titok a jelenben rejtőzik;ha a jelenre összpontosítasz,
meg tudod jobbítani.
És ha jobbá tetted a jelent, akkor az is,
ami utána következik, jobb lesz.
Minden nap magában hordozza az Örökkévalóságot.

Paulo Coelho

Minél jobban szeretsz, annál fiatalabb maradsz.
Amikor nem szeretsz, elkezdesz öregedni,
mert amikor nem szeretsz,
elveszíted a kapcsolatot önmagaddal.
A szeretet nem más,
mint kapcsolatba lépés önmagaddal a másik révén,
olyasvalaki révén, aki elfogad,
aki olyannak tükröz vissza, amilyen vagy.

Osho

Ha álmaid útján mész, add oda magad teljesen. Ne hagyj nyitva semmiféle hátsó ajtót a mentegetőzésnek: 'Ez nem egészen az, amit akartam.' Ebben a mondatban benne van a vereség csírája. Menj utadon! Még akkor is, ha néha ez azt jelenti, hogy lépéseid a bizonytalanságba tartanak. Még akkor is, ha tudod, hogy jobban is csinálhatnád. Ha kihasználod a jelen lehetőségeit, a jövőben biztos jobb leszel. De ha megtagadod saját határaidat, soha nem fogod őket legyőzni. Lépj bátran utadra, ne félj mások kritikáitól. És mindenek előtt: ne hagyd magad saját önkritikád által megbénítani!

Paolo Coelho

"Te magad vagy az az erő,
amely életre hívja a történéseket - a jót, a rosszat egyaránt.
Rajtad áll, melyikre tartod magad érdemesnek:
helyes gondolkodással a szerencsét idézed meg,
vagy gondolkodás nélkül cselekszel, és bajokat zúdítasz az életedre.
Rajtad múlik, bearanyozod-e napjaidat
vagy feketére fested magad körül a világot.”

(Tatiosz)

Tapasztaltad-e már, hogy ami könnyű, erőfeszítés nélkül véghezvihető számodra, az nem igazi értéke sorsodnak, mert már tudod.

Átélted. Nem tanulsz újat belőle.

Hajlandó vagy már elfogadni azt, hogy ami nehéz, fájdalmas erőfeszítéseket kíván, egyedül attól nőnek lelki izmaid?

( Szepes Mária )