"Egyszer egy indiai hercegnő édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt.
Egyetlen szót vésett bele:
elmúlik"
Azt mondod, látod, és azt mondod érted,
De azt, hogy miért van, mégis újra kérded.
Kerestél, kutattál, s feltártál sok csodát,
De nem találtál többet, mint lábnyomaid porát.
Mert a szemeddel mindig a távolt kutattad
És a célokat mindig másoknak mutattad.
Nem vetted észre, hogy a végtelen csodája,
Benned van elrejtve, s nem a nagyvilágba.
Nem. Nincs az útnak vége, csak a tükrön át kell lépni,
Meg kell tanulnod most önmagadba nézni.
Te, magad változz, hogy a titkok örök fénye
Felragyogjon benned és felébredjél végre.
Légy a csend mestere, bírd tudatod szóra
És a legmerészebb álmok válnak majd valóra.
(Müller Péter)
Lelkünk mélyében nyílik egy szép virág,
A szeretet virága – egy hófehér rózsaág,
Ápold – és gondozd, hogy illatozzon mindig,
És kísérjen az úton, a szeretet - a sírig.
Kell egy hely a szívben, egy csendes szép zene
Hol társra lel az érzés és élhetsz majd vele,
Állunk majd a fényben, vagy boldogan megyünk,
Mert oly szép így az élet, ha mindig szeretünk.
Ne mondjátok: "Megtaláltam a léleknek útját".
Mondjátok: "Találkoztam a lélekkel, mely az én utamon jár".
Mert a lélek minden úton jár.
Mert a lélek nem egyenes vonalon jár, sem úgy nem nő, mint a nádszál.
A lélek kibomlik, mint a megszámlálhatatlan szirmú lótuszvirág.
Jó érezni azt, hogy szeretlek
nagyon és egyre-egyre jobban.
Ott bujkálni a két szemedben,
rejtőzködni mosolyodban.
Érezni, hogy a szemeid már
szemeimben élnek és néznek,
s érezni azt, hogy szép, veled szép,
és csak veled teljes az élet.
Mit el nem értünk,
külön tévelyegve;
talán egy kis fészek adja meg
nekünk,
hol ajk az ajkon egymást
átölelve,
nevetve-sírva boldogok leszünk.
Róla álmodtam
Sóhaj rebbent belőlem
Boldog ébredés
*
Álom az élet
Tarka szárnyú pillangó
Holnap láthatlak
*
Március fénye
Csillan a város felett
Szerelmem örök
*
Csodás napnyugta
Fényénél délnek nézek
Katámat várom
/Viktor/
Haza indulván
Utazom a vonaton
Lelkem dalol
*
Tavaszi szellő
Kabátom alá bújik
Áldott nyugalom
*
A város fénye
Kúszik a Duna felett
Hajók ringanak
/Viktor/
Az igazi egészség és boldogság útja a megbocsátás.
Ha nem ítélkezünk, elengedjük a múltat,
és a jövőnket megszabadítjuk a félelemtől.
Ha így teszünk, meglátjuk, hogy mindenki a tanítónk,
és, hogy minden pillanat újabb lehetőség a boldogságban,
békében, szeretetben való gyarapodásra.
Gerald G. Jampolsky
Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied. Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van.
Müller Péter
A szerelem örök, emberfeletti és titokzatos erejével megszünteti a magányt, eloszlatja a távolságot két ember között, lebont mindenféle mesterséges választófalat, melyet társadalom, nevelés, vagyon, múlt, emlékek emeltek közénk. Mint aki életveszélyben körülnéz, és egy kezet keres, mely titkos szorítással üzeni, hogy van még részvét, van együttérzés, élnek még emberek valahol.
Márai Sándor
Tükörbe nézve
Láttam igazi arcom,
Visszanéztél rám.
/Viktor/
Langy esők hullnak
Minden cseppjében áldás
Érintésed él.
*
Felhők között a
Kék ég mosolya üzen
Színes álmokat.
*
Ágyamon fekve
Pihe-puha érintés
Rólad álmodom.
*
Tollamból a vers
Haiku gyöngyök, Katám
Szépségét áldják.
/Viktor/
Az est hangjai hozzám érnek,
Körbevesznek, átölelnek,
Suttogásuk, csobogásuk,
Szerelmes érintés.
Téged látlak éjszakában,
Angyalszárnyak sóhajában,
Hold fényében,udvarában,
Közös jövőnk dalol.
/Viktor/
