Rózsát ültettem
Szépsége elragadó
Lágy keze érint
Hangod bűvölet
Érintésed varázsa
Rózsák szirmai
Nyár esti rózsák
Illata körbelengett
Békés éjszakák
Téli éjszaka
Rózsás verseim, Katám
Illatát hozzák
/Viktor/
A szerelem azt jelenti, hogy két ember: kettő és mégis egy. Egy férfi és egy nő egyetlen angyallá olvad össze. Ez a mennyország.
Victor Hugo
Soha senkinek se engedd,
Hogy megnyirbálja
Arany álmaid ezüst szárnyait.
Sri Chinmoy
Munkából haza
Térve esteli órán
Csendben ölellek.
/Viktor/
Szunnyadó reggelek küszöbén
Virág álmokat küld a hajnali
Fény, ablakom alatt
Táncol a szivárvány.
/Viktor/
Távoli harang
Csilingelő szavai
Kiért szólnak ma?
/Viktor/
Oly sok éve már, ébren vagyok,
Mögöttem fáradtan nyújtóznak
Áttetsző álomköntösben, az évszázadok,
Csend honol otthonom küszöbén.
Annyi év után, szemem nyitva már,
Gyémántfény ragyogás, ölelés,
Fehér fátylad mögött szemeidben a nyár,
Kezünk összefonódik a végtelenben.
Oly sokáig vártál s vártalak,
Most együtt állunk ünnepi díszben,
A szentlőrinci ősöreg fák alatt,
Áldott pillanat! Áldott pillanat!
/Viktor/
Ebédem készül
Akár életem, teljes,
Megosztom Veled
/Viktor/
Ma fáj, hogy messze vagy.
Úgy lehajtanám öledbe fejem!
Kérném, hogy itt maradj,
míg elcsitul bennem az érzelem.
Megfognám a kezed.
Tenyeremben tartanám ujjaid,
s megsúgnám - csak neked -,
hogy énbennem miféle vágy lakik.
Megcsókolnám a szád.
Szerelmet adni -látod?- szép dolog…
Nincs bennem semmi vád,
mert te ott vagy, amíg én itt vagyok.
Nincs vége annak, aminek nem volt kezdete.
Akik összetartoznak, mágnes vonzza össze.
Végre! - kiáltják egymásnak örvendezve.
Gyönge pillanataidban légy erős,
erős óráidban gyöngülj el,
valld be, ha reszketsz,
és szívedben lüktet a vér,
ha szemhéjadat könnyek feszítik,
sírj, kiálts, panaszkodj,
ne zárd palackba a fájdalmadat.
Szenvedj hangosan, dörömbölj,
a néma kín méregként megöl,
ne játszd a bátrat,
ess el, ha löknek,
és ha feltápászkodsz,
ne mondd, hogy semmiség!
A fegyelem rabruháját vesd le,
légy anyaszült,
vállald csapzott, megroggyant magad,
és üvölts, ahogy a torkodon kifér!
Katsumoto: "Azt gondolod, hogy az ember megváltoztathatja a sorsát?"
Allgren: "Az ember tegyen meg minden tőle telhetőt és majd kiderül mi a sorsa."
-Utolsó szamuráj c. film-