MOSOLY SZILÁNKOK...

Csodás dolog történt ma velem... A szokásos munka napom után elindultam haza, akkor még sütött a nap, de már gyülekeztek a felhők az égen...már a buszon ültem mikor elkezdett csöpögni az eső...aztán egyre jobban esett...és mikor le kellett szállnom a buszról akkorra már úgy esett az eső, mintha dézsából öntenék...hát nem sok kedvem volt leszállni mert hazáig még elég sokat kellett gyalogolnom....de nem volt mit tenni le kellett szállni....az esernyő a kezemben persze semmit sem ért...és fél perc alatt mindenem vizes lett....a hajamból is folyt a víz...és ott abban a pillanatban már nem érdekelt, hogy esik az eső....csak nevettem magamon, úgy igazán szívből nevettem....és úgy éreztem minden csepp eső megtisztítja a lelkemet...és ott abban a pillanatban úgy éreztem, hogy jó úton járok, hogy megtaláljam a mosolyomat...és az úton apró pici szilánkokat kell fölszednem, mint ez a nevetés....és ezekből tudom majd össze rakni a mosolyomat...azt az igazi szívből jövőt...remélem hamarosan a második pici szilánkomat is megtalálom...