HANGTALAN MESÉK
2010. szeptember 28., kedd
Nap-szőtte reggelem
Nap-szőtte reggelem
várat még magára,
szürke színű egymásba olvadt
vágyakozás...
Nincs más,
...
mely így borzolná csendem.
Hiányba kúszott már
minden elvétett
kegyelmem.
Válóczy Szilvia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése