“Szájtátva álltam, s a boldogságtól föl-fölkiabáltam, az égbe bál van, minden este bál van, és most világolt föl értelme ennek a régi, nagy titoknak, hogy a mennynek tündérei hajnalba hazamennek fényes körútjain a végtelennek.”
(Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése