2010. július 28., szerda
Arany-Tóth Katalin: A Mindenség ölelő karja vagy…
A Mindenség ölelő karja vagy…
Oly tiszta lélekkel érsz hozzám,
hogy az elmúlt tegnapokból megmaradt
remény fölé, Te fested meg a szivárványt.
A mélykék égboltot is lehoztad…
Lábaim előtt hevernek a csillagok,
s egy-egy könnyem cseppjében
ragyognak vissza szomorú szemedbe,
ígérve halkan, egy boldogabb holnapot.
Harangok zúgnak, megnyílnak a templomok…
emberek mosolya jelzi megtört szívünknek,
hogy ég felé nyúló kezeinkkel
elértük együtt a Napot!
Isten áldása ez
– igen, hisz´ ajándékot adott.
Olyat, mit eddig más nem láthatott:
Benned engem ringat szívedben,
Még én Veled, s Érted élek
minden pillanatot.
Nezvál Eszter: Szél
2010. július 26., hétfő
...gondolat....
2010. július 25., vasárnap
Őri István: Szeretnék a boldogságról írni
Szeretnék a boldogságról írni
szeretnék többé sohasem sírni
szeretném a világba kiordítani:
Ne csüggedj, van remény
az út vége a győzelem!
nehéz a harc, de 'mi vár:
boldogság, béke, szerelem!
Szeretnék a szerelemről írni
szeretnék boldogságtól sírni
szeretném a világba kiordítani:
Istenem! Ő itt van velem!
Látom Őt, nemcsak álmodom
a perceket már nem számolom
mert eljött, s többé nem megy el
ó, áldott élet
áldott szépség
áldott szerelem!
Szeretnék csak mindig Róla írni
tündérmesét, igaz történetet
szeretném a világba kiordítani:
Szeret, szeret, szeret!
S azt is, hogy én is szeretem
jobban, mint életem
s ez a szerelem végtelen
mert kettőnké - ugye, Kedvesem?
Szeretném elmondani
hogy szeme gyönyörű
s ajka édes
minden, mit mond és tesz
szivárvánnyal ékes
s csak, hogy láthatom
a Mennyország nekem
szeretném elmondani nektek
hogy végtelen szeretem!
Szeretném, ha mindez való lenne
szeretném, ha egyszer Ő üzenne:
Várlak, gyere, szeretlek én is!
szerettelek mindig
s szeretni foglak
szeretnék többé sohasem sírni
szeretném a világba kiordítani:
Ne csüggedj, van remény
az út vége a győzelem!
nehéz a harc, de 'mi vár:
boldogság, béke, szerelem!
Szeretnék a szerelemről írni
szeretnék boldogságtól sírni
szeretném a világba kiordítani:
Istenem! Ő itt van velem!
Látom Őt, nemcsak álmodom
a perceket már nem számolom
mert eljött, s többé nem megy el
ó, áldott élet
áldott szépség
áldott szerelem!
Szeretnék csak mindig Róla írni
tündérmesét, igaz történetet
szeretném a világba kiordítani:
Szeret, szeret, szeret!
S azt is, hogy én is szeretem
jobban, mint életem
s ez a szerelem végtelen
mert kettőnké - ugye, Kedvesem?
Szeretném elmondani
hogy szeme gyönyörű
s ajka édes
minden, mit mond és tesz
szivárvánnyal ékes
s csak, hogy láthatom
a Mennyország nekem
szeretném elmondani nektek
hogy végtelen szeretem!
Szeretném, ha mindez való lenne
szeretném, ha egyszer Ő üzenne:
Várlak, gyere, szeretlek én is!
szerettelek mindig
s szeretni foglak
2010. július 22., csütörtök
Fodor Ákos: Sose bánd
a hang… a hangot a csend szüli meg
és észre talán csak úgy veszed,
ha már vele-száll, vele zeng
szíved…
a fényt a szem fura mágusaként
úgy zárja keretbe a vaksötét,
hogy élesen álljon a kép
eléd!
sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés, amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!
míg hazaérsz,
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a fény elenyész,
sosem árt, ami ér, sem a rossz
sem a jó
sose kész…
a csend… a csendet a hang szüli meg
és észre talán csak úgy veszed,
ha hozzásímulsz,
s veletart szíved
sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés,amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!
míg hazaérsz,
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a fény elenyész,
sosem árt, ami ér, sem a rossz
sem a jó
sose kész.
sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés,
amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!
és észre talán csak úgy veszed,
ha már vele-száll, vele zeng
szíved…
a fényt a szem fura mágusaként
úgy zárja keretbe a vaksötét,
hogy élesen álljon a kép
eléd!
sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés, amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!
míg hazaérsz,
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a fény elenyész,
sosem árt, ami ér, sem a rossz
sem a jó
sose kész…
a csend… a csendet a hang szüli meg
és észre talán csak úgy veszed,
ha hozzásímulsz,
s veletart szíved
sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés,amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!
míg hazaérsz,
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a fény elenyész,
sosem árt, ami ér, sem a rossz
sem a jó
sose kész.
sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés,
amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!
2010. július 21., szerda
Büky Anna: A pillanat műve
Ma reggel rájöttem, hogy mi a szabadság:
a szabadság az az érzés, hogy együtt vagy valakivel,
tehát nem vagy egyedül és mégis mindent megtehetsz,
azt, ami jó a te lelkednek,
azaz:
olyan lehetsz, amilyen te vagy,
okos és buta, szelíd és vad, szép és csúnya, öreg és fiatal,szégyenlős és gátlástalan,
a szabadság az a legfőbb emberi érzés, hogy léteznek
emberek, akikkel ha együtt vagy... önmagad vagy!!!!!
a szabadság az az érzés, hogy együtt vagy valakivel,
tehát nem vagy egyedül és mégis mindent megtehetsz,
azt, ami jó a te lelkednek,
azaz:
olyan lehetsz, amilyen te vagy,
okos és buta, szelíd és vad, szép és csúnya, öreg és fiatal,szégyenlős és gátlástalan,
a szabadság az a legfőbb emberi érzés, hogy léteznek
emberek, akikkel ha együtt vagy... önmagad vagy!!!!!
Caramel - Lélekdonor (HD)
Úgy múlik el minden ami fáj,
Hogyha úgy tartja kedve néha haza jár,
Nem szól hozzád csak leül egyedül,
Hogy érezd hogy élsz ott legbelül,
Cipelem a sorsomat de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet de van hogy nem felel,
Van amikor ringat lágyan és van hogy elsodor,
A szerelem az egyetlen lélekdonor!
Oly sok a szó ami betakar,
Folyton beszél de semmit nem akar,
A pillanat ami sokat ér némán múlik el,
Egy ölelés épp elég ha búcsúzni kell,
Amikor majd eljönnek a régen várt csodák,
Ne felejts el akkor majd kérlek gondolni rám,
Lesz hogy csak ringat lágyan és lesz hogy elsodor,
De a szerelem az egyetlen lélekdonor!
Tudom mindenért harcolnunk kell,
Egy őrült mondat miatt nem múlhat el,
Az idő telhetetlen van hogy mindent elrabol,
De valakinek te vagy a lélekdonor!
Cipelem a sorsomat de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet de van hogy nem felel,
Van amikor ringat lágyan és van hogy elsodor,
A szerelem az egyetlen lélekdonor!
Hogyha úgy tartja kedve néha haza jár,
Nem szól hozzád csak leül egyedül,
Hogy érezd hogy élsz ott legbelül,
Cipelem a sorsomat de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet de van hogy nem felel,
Van amikor ringat lágyan és van hogy elsodor,
A szerelem az egyetlen lélekdonor!
Oly sok a szó ami betakar,
Folyton beszél de semmit nem akar,
A pillanat ami sokat ér némán múlik el,
Egy ölelés épp elég ha búcsúzni kell,
Amikor majd eljönnek a régen várt csodák,
Ne felejts el akkor majd kérlek gondolni rám,
Lesz hogy csak ringat lágyan és lesz hogy elsodor,
De a szerelem az egyetlen lélekdonor!
Tudom mindenért harcolnunk kell,
Egy őrült mondat miatt nem múlhat el,
Az idő telhetetlen van hogy mindent elrabol,
De valakinek te vagy a lélekdonor!
Cipelem a sorsomat de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet de van hogy nem felel,
Van amikor ringat lágyan és van hogy elsodor,
A szerelem az egyetlen lélekdonor!
Hogy ismerem föl a Másik Felemet?
2010. július 20., kedd
...gondolat....
“Sokan vannak, akik elintézetlen benső viszonyaikat kívül akarják rendezni. Abban a tévedésben vannak, hogy a másokhoz való jóság pótolhatja az önmagunkhoz való jóságot. Sok örömtelen lélek gondolja azt, hogy a szeretet csupán az emberekhez fűződő kapcsolatait jelenti,... ezért önmagához nem jó. Önmagát lebecsüli, ostorozza, örökösen bűntudatos, s csak a túllihegett külső pótcselekvések néhány pillanatában éli meg, hogy ő nem is rossz ember.
(Müller Péter: Szeretetkönyv)
Balázs - Danó Tímea : Ölelések
Vannak ölelések, amelyek megváltoztatják az ember életét. Vannak ölelések, melyek után nem lesz már semmi, ami addig volt. Vannak ölelések, melyekről úgy hisszük az utolsó, mégis az első pillanatává válnak valaminek. Vannak ölelések, melyekre mindennél, mindennél jobban vágyunk, mégis félünk tőlük, mert tudjuk, utána semmi sem maradna többé ugyanaz. S vannak ölelések, melyek várt-váratlanul az utolsók maradnak.
Szepes Mária:CSILLAGTÓ
Csabai Andrea: Megmutassam...
2010. július 19., hétfő
Kovács Erika: tudod...
Oldal Gyula: Néha
...gondolat....
2010. július 15., csütörtök
Várom a holnapot
Várom a holnapot,
Várok egy szebb napot,
Múló gyötrelmeim feloldását,
Bűneimre bocsánatot.
Elhagyok minden bánatot,
Tűnni hagyom a tegnapot,
Volt múltjaim átkait,
Jöjjetek újszülött távlatok!
Megnyílok majd, áradok,
Látjátok, amint szárnyalok,
Gyermeki szívem szivárvány
Hídján kísérnek angyalok.
/Viktor/
2010. július 14., szerda
Szabolcsi Erzsébet: Sóhajokba kapaszkodva
2010. július 12., hétfő
Szárnyalni csak az tud.....
2010. július 11., vasárnap
Tükrözés
Nincs senki, aki véletlenül keresztezné az utadat.
És nincs olyan sem, aki mélyebb ok nélkül lépne ki a mindennapjaid áramlásából.
A találkozások és az elválások egyaránt üzenetek - megmutatják, hogy élet-mozgásunk során aktuálisan milyen irányba tartunk.
...
Nem kell hát görcsbe rándultan akarni a másik ember közelségét, vagy éppen rólunk való leválását.
Az energiamezőnk ezt intézi helyettünk.
...
A vonzás törvénye alapján alakulnak a kapcsolataink, a körülöttünk lévő emberek tiszta fényű tükreink. Rólunk árulkodnak jelenlétükkel, felénk forduló lehetőségeikkel vagy épp gátjaikkal.
Ne manipulálj - csak élj, áramolva. Ragaszkodások nélkül.
...
A másik ember úgyis Rád talál, ha tanítása van számodra, és így Neked, számára.
Érdemes körülnézni azonban a világodban - az oldaladon sétáló lélektársak jelen szerepükkel, viszonyulásaikkal, életszemléletükkel, és félelmeikkel hűen mutatják, hol is tartasz éppen önmagaddal.
Figyelj, és légy befogadó - az Univerzum minden pillanatban meghozza a megfelelő tanítást számodra.
Cs. Szabó Virág
Cs. Szabó Virág
2010. július 8., csütörtök
Dúlt harcaim
Dúlt harcaimra balzsamos gyógyírt
Hoznak az est fényei,
Könnyeim felszáradtak,
Csak szívem zakatol némán,bénán.
Ezer évnyi élet mögöttem, teleírt
Füzetlapjaim tanúi
Múlt hetek zivatarának,
Nyitott szívvel állok egy új élet határán.
Körbe vesz a csend, mint temetőben a sírt,
Mellettem Kedvesem léptei,
Szavai, szerelme adnak
Támaszt, új életem virrad ölelő karján.
/Viktor/
Virradat
2010. július 7., szerda
Lilitől....
Kálnay Adél: Kérdés
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban,
sétálni télen kigombolt kabátban,
szalonnát szúrni fagyos ágra,
nem vadászni nyúlra fácánra,
koldus kezébe kenyeret nyomni,
csábítók között hűnek maradni,
házad kapuját kitárni,
hadd jöjjön hozzád akárki,
kisgyerek könnyét letörölni,
senkivel soha nem pörölni,
dermedt verébért hajolni porka hóba,
más baját sosem hozni szóba,
békét, nyugalmat, szépséget akarni,
adni, adni, mindig csak adni,
tökéletesre lelni egy madár dalában...
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
Bölcs taktika....
Ha fájdalmas helyzetbe, konfliktusba léptet az élet, mától ne kétségbeeséssel vagy haraggal reagálj a felmerülő akadályra, hanem nyitottsággal: mit akar megértetni velem a helyzet? Mi az, amit idáig nem voltam hajlandó tanulságként magamévá tenni, mi az, amit hárítok magamtól, ellenségként kezelek önismereti haladásom útján? Mi zavar a másik emberben, azaz mit nem tudok elfogadni önmagamban, felismert vagy rejtett tévedésként?
Ha így teszel, könnyed tánclépésekben folytathatod barangolásaidat, minden pillanatban és élet-mozzanatban felismerve és megköszönve a csodát...
A boldog élet titka az ellenállás, a védekezés feloldása - és annak az elfogadása, hogy egyikünk sem tökéletes... fejlődni jöttünk erre a bolygóra mindannyian. Cs. Szabó Virág
2010. július 6., kedd
Kiss Dénes: Részem lettél
A fény harcosának élete haikukban
Vajon ki ad bocsánatot
Vajon ki ad bocsánatot,
Annak, ki szakadék szélén
Látva állva téged, segítő
Kézzel megtaszít
Vajon kitől kap bocsánatot
Az ki felnevelt téged,
S pusztán jóindulatból, építő
Szavakkal elbutít
Talán megbocsátok neki
Talán megbocsát az Isten
Talán soha én sem, talán soha Ő sem
/Viktor/
szüleimnek ajánlom...
Nem teszek mást
Áll néma csend, csak az óra jár,
Kősziklaként állok, várok,
Körbe vesz a holt idő, akár tengerár,
Nem teszek mást csak állok,várok.
Vágyom a változást, vajh, merre jár?
Hová lettek az emberek,mások,
Létezésem élet-e, vagy a halál
Gúnyos dalára táncot járok?
Halk szavaim homokszemek, tán
Lesz, ki megfelel, egy látnok
Vagy angyal, de bánom én, a sátán,
Jöjjön, minek jönni kell, állok s várok.
/Viktor/
Amikor megszólal az orgona zenéje....
2010. július 5., hétfő
......gondolat....
“Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.”
Wass Albert
2010. július 2., péntek
Szeretnék átölelni ma egy embert.....
Szeretnék átölelni ma egy embert,
2010. július 1., csütörtök
Honvágy....
Emlékszel... akkor is, ha nincsenek "fogható" képeid, csak érzések, amelyek egy távoli világhoz kötnek...
Menekülsz... hogy ne fájjon: nem ott vagy, hanem itt...
Próbálod megtalálni önmagad, de hiányzik egy iránytű hozzá...
Kényszeres megfelelési köröket jársz, és egyre kevésbé érted: miért is...
...
Ne kívül keress!
Ne is keress... csak légy!
A pillanat szépségében megmártózva.
Így találsz haza. Így lehetsz otthon. Mindörökké.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)