Gerhard Kiefel: Két kéz

Azt mondta egyszer a kicsi kéz a nagynak:

-Te hatalmas kéz, szükségem van terád,
mert nélküled szinte semmit sem érek.
Éreznem kell a tenyered melegét, mikor
felébredek és mellettem megjelensz.
Amikor éhezem és táplálékot adsz, és segítesz,
hogy megragadjak valamit és felépíthetem apró ajándékaim.
Velem vagy midőn járni tanulok, s hozzád futok,
ha félelem gyötör.
Kérlek, ne hagyj el maradj velem!

S a nagy kéz így válaszolt a kicsinek:

-Te kicsi kéz, szükségem van terád,
hogy belém kapaszkodj és megragadj.
Hadd érezzem kedveskedésedet, mert
érted kell kezet fognom sokakkal,
de játszani és mosolyogni sem tudok,
csak veled együtt, mikor átölellek,
s veled együtt felfedezem újra a világot,
a csodálatos, kicsiny dolgokat.
Hadd érezzem jóságodat, azt, hogy szeretsz,
veled együtt tudok ma kérni is, és hálát adva
megköszönni dolgokat.
Légy mindig velem, erősítsd a kezem!

Köszönöm az Őrangyalomnak,
hogy nem hagyott magamra!

...pedig néha úgy gondoltam...
...de nem kellett volna...

Mindig velem van!

A pillanatok zörögve elvonulnak,
de te némán ülsz fülemben.
Csillagok gyúlnak és lehullnak,
de te megálltál szememben.

(József Attila)

"Szeress meg engem koromfeketének,
hófehérnek bárki megszeret."
(Gogol)

"Élni annyi, mint szeretni.
Szeretni látni és megmutatni,
érezni és érzékeltetni,
meghallani és meghallgatni,
magasba szállni és felröpíteni,
kinyílni és felnyitni,
megérteni és megértetni,
együtt érezni és eggyé olvadni - és tudni,
hogy a szeretet a legmagasabb rendű alkotás."

(Tatiosz)

"Szemünkkel s persze "lelki szemeinkkel" nemcsak nézünk, hanem varázsolunk, átformálunk, teremtünk is. Erről nem tudunk. Mi csak a visszavert fényeket érzékeljük, de hogy mi is fényadók vagyunk, arról egyszerűen nem veszünk tudomást."

/Müller Péter/

Szeretek… mélyen,
ahogy a Hold a Napot
kíséri az égen,
ahogy a sötétnek
nincs nyugta a fénytől,
a csillagok az égen
sincsennek egyedül.

Engem is szeretnek,
valós ígéretek
töltik be szívemet.
Tiszta érzéseid
lelked szép kis tükre,
kérve kér és késztet
örök szeretetre.

És Én?
Amikor azt mondom szeretlek Téged
szeretem mindazt a szépet,
mit hordoz kis szíved,
gyümölcseid, életed fáját.
Űzöm keserűséged,
ami felgyülemlett
hosszú éveken át.

"Víg rügy pattan ki
Szívem rejtekén lelked
Virágzásától"

Horváth Ilona /Hanoli/ Érted

Hidat építek,
hogy megtaláljalak,
várat,
hogy mindig lássalak,
szélből csöndet,
ne halljam,
csak a hangodat,
eltakarom a fényt,
ne lássam már,
csak a szemed´
fellázítom a szavakat,
ne szóljanak,
csak érted.

SZEPES MÁRIA SZÉP
Varázsszó, ami vigasztal, nem ver,
Igazság, nincs mögötte fegyver,
Csak fészekmeleg és védelem.

SZEPES MÁRIA NAGYON HALK...
...a zizegő hang benned. Rezonancia,
amit feléd küld a láthatatlan hárfa.
Figyelj rá. Mindig neki van igaza.

Mahatma Gandhi - Megérteni egymást

Örömben, szenvedésben, Segíteni, ha csak egy szóval, egy gondolattal is,
Nagyobb művészet, mint végig barangolni a világot, vagy gazdagnak lenni és szórni a pénzt. Mert lelkeink kincse talán a legnagyobb ajándék
És legszebb öröm, amit egymásnak adhatunk
S amiért nem tudjuk elégszer mondani, hogy ...KÖSZÖNÖM
Igaz szeretetet csak attól várhatunk, aki természete szerint jóságos és melegszívű Küzdhetsz, próbálkozhatsz azzal, hogy elfelejted.
Ha igazán szeretsz valakit, akkor az Veled marad, ha akarod, ha nem...
Kérdezel, hát keresd a választ, ne csak abban higgy,
mit saját szemmel láthatsz, nézz mélyebbre, bentre, magadba,
ne csak másokéba, higgy a saját szavadba.
Reménykedsz?
Még én is talán,
Fut az élet, s messze még a halál...talán...nekem is
A gyenge soha nem képes megbocsátani.
A megbocsátás az erősek tulajdonsága.