Bálinffy Etelka: Boldog vagyok...

Boldog vagyok,

boldogabb a rózsa Bársony szirma nem lehet talán,

Mikor a nap sugarába fürdik,

S harmat reszket szomjas ajakán.

Boldog vagyok, mint a játszi gyermek,

Ki utat vesztve, tévelgve mén,

S végre ott van, végre ott pihen meg,

Édesanyja érző kebelén.

Boldog vagyok, mint a kis madárka,

Aki fényes korlátok közül Szabadulva

az egész vidéket Most előszer repkedi körül.

Boldog vagyok, aminő csupáncsak Egyedül az érző szív lehet,

Amidőn már itt a földön élvez Minden üdvet, minden örömet.

Boldog vagyok - ah, de mit beszélek!

Kimondani nincsen arra szó!

Hallgat az ajk, amidőn a szívnek Legédesebb álma lesz való!