Történt egyszer, hogy egy indián sétált egy nagy amerikai városban a nem indián barátjával. A New York-i Times Square környékén jártak. Éppen csúcsidő volt, tehát sokan nyüzsögtek az utcákon. Az autósok nyomták a dudákat, a taxisok csikorogva fordultak be az utcasarkokon, a város zaja szinte süketítő volt.

Egyszer csak megszólalt az indián: "Hallok egy tücsköt.'' ,,Az nem lehet" - mondta a barátja. "Ekkora zajban hogy lehetne meghallani egy tücsköt?!" "Biztos vagyok benne, hallottam egy tücsköt!" "Ez őrültség!" - mondta a barátja. Az indián viszont egy kis ideig türelmesen figyelt, majd elindult az utca másik oldalára, ahol néhány bokor nőtt. Az ágak között megtalálta a tücsköt.
A barátja álla leesett. "Ez lehetetlen! Neked természetfölötti hallásod van." "Nem" - válaszolt a bennszülött -, "az én fülem semmiben sem különbözik a tiédtől.
A dolog csak azon múlik, hogy mire figyelsz jobban." "Ez lehetetlen, én soha nem hallanék meg egy tücsköt ekkora zajban!"

"Nem, az egész csak azon múlik, hogy mi a legfontosabb neked. Figyelj! Bemutatom." - Az indián kivett a zsebéből néhány érmét, majd a földre ejtette őket. Harmincméteres körzetben mindenki megfordult, hogy vajon az érme, ami leesett, nem az övék-e. "Látod már, mire gondoltam? Az egész csak azon múlik, hogy mi az, ami fontos számodra."