Ekkor hirtelen úgy tűnt, hogy megtorpant az idő, és a fiú előtt mintha teljes valójában megjelent volna a Világlélek. Amikor megpillantotta a leány fekete szemét meg ajkát, amely félúton volt a mosoly és a hallgatás közt, megértette a legfontosabb és legbölcsebb részét annak a nyelvnek, amelyet a világ beszél és a föld minden embere szívével megért. Ez a szerelem, olyasvalami, ami régebbi, mint a sivatag, de ami mindig újból ugyanazzal az erővel jelenik meg, ha valahol két szempár találkozik.
/ Paulo Coelho /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése