2010. június 18., péntek

Maradj velem.....


Amikor vége az utolsó dalnak is,
Az utolsó hang is szétfoszlott már,
Magányos tárgyak, az elhagyott színpadon,

Fölborult székek, és konok homály.

Papírlapok, egy tépett plakát a lábunk alatt,

Ki mondja meg, a dalaimból mennyi marad?


Maradj velem, segíts nekem,

Vigyél haza, fogd a kezem,

Szeress nagyon, fáradt vagyok,

S nehéz a szívem.

Vigasztalj meg, ha nem is hiszed,

Hogy szebb lesz a holnap!
Mondd, hogy lehet...
Mondd, hogy lehet,

Ha nem is tudod, hogy hiszek neked.


Amikor vége, az utolsó dalnak is

És a varázslat szétfoszlott már,

Mi lesz veled, egyedül hagy a zajos tömeg,

Sebzett vagy, és te sem tudod, hol a helyed.

(Balázs Fecó)

1 megjegyzés:

Málna írta...

Korál...szeretem!
Köszönöm,hogyátélhettem ismét..:)