2010. október 22., péntek

Lámpás vagyok


Porlepte szobámban fekve, merengve

Várom egy jobb kor eljövét,

Százados őrült álmomból ébredve

Támad néhány kósza borult elme

Sötét árnya, hasztalan.

A fény gyermeke vagyok s bár elesve

Tűnök ellenségim lába előtt, szét

Szóródva nem leledzem a létbe,

Lámpás vagyok a lét kezébe,

Sorsom kezemben: hatalom.

/Viktor/


Nincsenek megjegyzések: