´Egyszer megkérdezte tőle, miért van fönn minden hajnalon. Azt mondta, vétek aludni ilyenkor, gyerekem. Nézd a leveleken a harmat gyöngyeit, hallgasd a madarak álmos pittyegését, nézz keletre, ahol vörösből folyékony arannyá lesz az ég... Tudod, mi a hajnal? Az éjszaka legkisebb lánya. Tiszta és odaadó.´
Schaffer Erzsébet
4 megjegyzés:
Csodálatos gondolat a hajnalról! Köszönöm, hogy olvashattam!
Nagyon tetszik a blog, gyönyörűek az idézetek! :)
Szia Kata!
Nézz be hozzám... vár rád egy díj :)
Szép napot!
Andi
Gyönyörű gondolat és a kép is nagyon jól megy hozzá.
Szép napot :)
Megjegyzés küldése